Miért oly nehéz változtatni?

A változás vagy a változatlanság ára?..

Sokan tudják, érzik, hogy változtatniuk kellene az életükön. Tudják, hogy többet kellene mozogniuk, egészségesbben kellene táplálkozniuk, többet kellene foglalkozniuk önmagukkal, többet kellene pihenniük, vagy éppen kevesebbet stresszelniük. Tudják, hogy bizonyos szokásaik hosszú távon nem szolgálják az egészségüket, a boldogságukat vagy az életminőségüket, épp ellenkezőleg.

Mégis csak kevesen lépnek.

Miért?

Az egyik legfontosabb ok a változástól való félelem.

Az emberi agy alapvetően a biztonságra törekszik. Nem feltétlenül arra, ami jó nekünk, inkább arra, amit már jól ismerünk. Még akkor is ragaszkodunk egy helyzethez, ha az már nem is tesz boldoggá, nem tesz egészségessé, vagy akár lassan tönkretesz bennünket. Az ismeretlen ugyanis bizonytalanságot jelent, a bizonytalanság pedig félelmet szül.

A másik ok a kényelem.

A komfortzóna nem feltétlenül kellemes hely. Sokszor inkább egy megszokott hely. Olyan állapot, amelyben tudjuk, mire számíthatunk. Nem kell különösebb erőfeszítést tennünk, nem kell új dolgokat tanulnunk, nem kell szembenéznünk saját gyengeségeinkkel.

A fejlődés azonban soha nem a komfortzónában történik.

Az izom sem erősödik meg terhelés nélkül. A tudás sem gyarapszik tanulás nélkül. Az önbizalom sem növekszik kihívások nélkül. Az életminőség sem javul változtatások nélkül.

Az életmódváltás ezért olyan nehéz sok ember számára. Nem azért, mert nem tudják, mit kellene tenniük. A legtöbben pontosan tudják.

Tudják, hogy többet kellene mozogniuk.

Tudják, hogy rendszeresen kellene erősítő edzéseket végezniük.

Tudják, hogy többet kellene sétálniuk.

Tudják, hogy több vizet kellene inniuk.

Tudják, hogy kevesebb feldolgozott élelmiszert kellene fogyasztaniuk.

Tudják, hogy több zöldséget, gyümölcsöt és minőségi fehérjét kellene beépíteniük az étrendjükbe.

Tudják, hogy többet kellene aludniuk.

Tudják, hogy jobban kellene kezelniük a stresszt.

Tudják, hogy több időt kellene fordítaniuk saját testi és lelki egészségükre.

A probléma nem a tudás hiánya.

A probléma az első lépés:

...és az első lépés mindig kényelmetlen.

Esetleg korábban kellene felkelni. El kellene indulni az edzőterembe akkor is, amikor nincs kedvünk. Le kell mondani bizonyos szokásokról. Szembesülni kell a jelenlegi állapotunkkal. El kell fogadni, hogy a változás nem egyik napról a másikra történik.

De van egy fontos igazság: minden változás kényelmetlen, viszont a változatlanságnak is ára van.

Az életmódváltás első heteinek kellemetlensége eltörpül amellett, amit a mozgásszegény életmód, a túlsúly, az energiahiány, a rossz közérzet vagy a később kialakuló egészségügyi problémák okozhatnak.

A kérdés tehát nem az, hogy hajlandóak vagyunk-e megfizetni a változás árát. A kérdés az, hogy melyik árat választjuk. A változás rövid távú kényelmetlenségét? Vagy a változatlanság hosszú távú következményeit?

Az élet mindig fejlődést vár el tőlünk. Fejlődést, ám em tökéletességet. Nem hibátlanságot. Nem azonnali eredményeket.

Csak egyetlen lépést előre.

Aztán még egyet.

Majd még egyet.

A sikeres életmódváltás nem egyetlen nagy döntésből áll. Sok száz apró, mindennapi döntésből, amelyeket újra és újra meghozunk önmagunkért.

Ha ma kilépsz egy kicsit a komfortzónádból, holnap már erősebb leszel. Ha holnap is megteszed, néhány hónap múlva olyan emberré válhatsz, akire ma még csak vágysz.

Ne várj tökéletes pillanatra.

Ne várj tökéletes motivációra.

Ne várj hétfőre, új hónapra vagy új évre.

Kezdd el ma!

Az életed minőségét nem a szándékaid, a mindennapi döntéseid alakítják.

Patócs Ottó