Az immunrendszer az életmód áldozata.

Az immunrendszer számomra nem egy elvont fogalom, hanem egy nap mint nap tapasztalható, működő rendszer, amelynek állapota közvetlen visszajelzést ad arról, hogyan élek. Az emberi immunrendszer egy rendkívül összetett, adaptív védelmi hálózat, amely sejtek, szövetek, szervek és kémiai jelzőanyagok finoman hangolt együttműködésén alapul. Feladata, hogy felismerje és semlegesítse a kórokozókat, eltávolítsa a károsodott sejteket, valamint fenntartsa a belső egyensúlyt. Ez a rendszer azonban nem önállóan működik: szoros kapcsolatban áll az idegrendszerrel, a hormonrendszerrel és az anyagcserével, ezért az életmódunk közvetlenül befolyásolja a hatékonyságát.

A tudomány egyértelműen kimutatta, hogy a tartós, krónikus stressz az immunrendszer egyik legnagyobb ellensége. A stressz hatására folyamatosan magas kortizolszint alakul ki, amely hosszú távon gátolja az immunsejtek termelődését és működését. Sapolsky stresszélettani kutatásai már évtizedekkel ezelőtt igazolták, hogy a krónikus stressz csökkenti a limfociták aktivitását és rontja az antitestválaszt (Sapolsky, 2004). Kiecolt-Glaser és munkatársai klinikai vizsgálatai szerint tartós pszichés stressz esetén az immunválasz hatásfoka akár 40%-kal is csökkenhet, miközben a gyulladásos folyamatok felerősödnek (Kiecolt-Glaser et al., 2002). A modern ember életében ez a fajta stressz szinte állandó jelenlétté vált, és ennek következménye a gyakori megbetegedés, a lassú regeneráció és az általános energiaszegény állapot.

A jó hír az, hogy az immunrendszer rendkívül jól reagál a megfelelő ingerre, és az egyik legerősebb ilyen inger a rendszeres testmozgás. A fizikai aktivitás nem csupán az izmokat mozgatja meg, hanem aktiválja a nyirokrendszert, fokozza az immunsejtek keringését, és csökkenti a stresszhormonok szintjét. Nieman klasszikus kutatásai igazolták, hogy a rendszeresen mozgó embereknél alacsonyabb a felső légúti fertőzések előfordulása, és hatékonyabb az immunválaszuk (Nieman & Wentz, 2019). Különösen érdekes számomra az erőedzés szerepe, mert a súlyzós edzések nemcsak az izomzatot fejlesztik, hanem hormonális és idegrendszeri szinten is pozitívan hatnak a szervezetre.

A kutatások szerint a mérsékelt intenzitású, rendszeres erőedzés javítja az inzulinérzékenységet, csökkenti a krónikus gyulladást, és fokozza a növekedési hormon valamint a tesztoszteron termelődését, amelyek mind kulcsszerepet játszanak az immunrendszer regenerációjában és működésében (Pedersen & Febbraio, 2008). Az izomszövet ma már önálló endokrin szervként ismert, amely mozgás hatására gyulladáscsökkentő myokineket termel, így az edzés szó szerint "immunrendszeri üzeneteket" küld a testnek.

Számomra mindez nem csupán tudományos elmélet, hanem megélt tapasztalat. Több évtizedes edzői munkám és saját életmódom eredményeként, hatvan év felett is gyógyszerek nélkül, stabil immunrendszerrel, jó fizikai és szellemi állapotban élek. A rendszeres súlyzós edzés, a tudatos regeneráció és a stresszkezelés nemcsak erősebbé, hanem ellenállóbbá is tett. A tapasztalatom az, hogy az immunrendszer nem "megjavul" magától, hanem reagál arra, ahogyan bánunk a testünkkel. Ha folyamatos stresszben tartjuk és mozgáshiányos életmódra kényszerítjük, legyengül. Ha azonban rendszeres, jól felépített mozgással támogatjuk, akkor alkalmazkodik, erősödik és hosszú távon is megbízhatóan működik.

Meggyőződésem, hogy az immunrendszer állapota nem szerencse kérdése, hanem következmény. Következménye annak, hogyan mozgunk, hogyan kezeljük a stresszt, és mennyire vállalunk felelősséget a saját egészségünkért. A rendszeres erőedzés ebben nem luxus, hanem alapvető egészségvédő eszköz.

Ha a téma mélyebben is érdekel, és szeretnéd megérteni, hogyan építhető fel egy olyan edzés- és életmódrendszer, amely valóban támogatja az immunrendszert, akkor a részleteket és a gyakorlati megoldásokat megtalálod a weboldalamon és az ott publikált könyveimből. Itt nem elméletekről, hanem működő, kipróbált megoldásokról írok. 

Kattints ide: patocsotto.com